Tányérhús

Története
A Tányérhús az Osztrák Magyar Monarchia idejéből származó „nemes étel”, amely kezdetben I. Ferenc József császárnak köszönhette népszerűségét, kedvenc étele lévén. Hamarosan az egész birodalomban elterjedt az arisztokrata és polgári konyhákban, így vált a magyarok közkedvelt fogásává. Igazi gasztrotörténeti klasszikus, amelyet kizárólag kiváló magyar alapanyagokból készítünk, extra levesbetétekkel és köretekkel szolgálunk fel Önnek.
Alapanyagok és elkészítés
nemes alapanyagok
vöröshagyma | zellerszár | fehérrépa | sárgarépa | marha velős csont | legigazibb marha húsa | só, fekete bor
„Vannak étlapok a gábli idején, amelyeken egy bűvös szó ragadja meg a legtöbb figyelmet. Ez a szó pedig nem más mint ez: tányérhús.[...]
Tizenegy óra! Ez a gábli pontos ideje az egész földkerekségen. Nem lehet rajta változtatni, nyugodjunk meg benne.”
Krúdy Gyula: Álmoskönyv (1933)


Ahogyan mi készítjük
A csontot és a zöldségeket a vöröshagymával együtt hideg vízben feltesszük főni.
Amikor felforrt, lehabozzuk, és csak ekkor adjuk hozzá a marhahúst, így az értékes nedvek és zamatok a húsban maradnak.
A levest sóval, szemes borssal ízesítve lassú tűzön, gyöngyöztetve mintegy tizenegy órát főzzük, amíg a hús tökéletesen megpuhul. Amikor elkészült, lezárjuk és pihentetjük. A húst a levesben főtt zöldségekkel együtt előmelegített tálban kínáljuk.
A velőt kiütjük a csontból, és forró pirítóson tálaljuk. Daragaluskával ajánljuk a levest.
A húshoz almás tormát, pirított burgonyát, meggymártást vagy spenótot ajánlunk.
Az évszázados tradíciót követve igazi ínyenc fogást készítünk, amelynek különleges élményét most Önnek kínáljuk, Kedves Vendég!
Liget kávé
anno 1895


Akár az ízletes étkezés lezárásaképp, akár egy desszert záró akkordjaként is ajánljuk Önnek kávé különlegességünket, amely a Városliget és Budapest boldog békeidejének hangulatát eleveníti fel!
A kávé története
Az ismeretlen növény világsikere Kaffa városából indult, ahol a szerzetesek - a kecskék éjszakai éberségét megfigyelve - kezdetben nyersen rágcsálták, később az esti imádság előtt felfőzték és kellemes levest készítettek belőle. Az álom elillant a szemükből, s ezután már élénkítő hatása miatt fogyasztották az italt, ami a világ minden tájára gyorsan elterjedt.
A tökéletes kávé
A kávé cserje a trópusi éghajlatot kedveli, íze, színe és koffein tartalma a hőmérséklettől és a talaj minőségétől függ. Egy apró zöld kávészem 2000 féle vegyület tartalmaz, ezek adják minden fajta különleges ízét, aromáját. A titok a pörkölés művészetében rejlik, amikor a pörkölő mester gondoskodásának és szakértelmének eredményeképpen, - akár egy szépen megkomponált virágcsokor-, kibomlanak a különböző illatok, aromák és színek. A hagyományos kávé kultúra 3 nagy „pörkölő iskolát” különböztet meg: a franciát, az olaszt és a bécsit.

A titok: a frissen, helyben pörkölés
A tökéletes kávé elkészítésekor körültekintően figyelünk a különböző kávé fajták kiválasztására. Csak úgy, mint a borok esetében itt is készíthetünk egy féle kávébabból főtt italokat, és különböző fajták meghatározott keverékéből álló „blendeket”.
A következő lépés a kávé pörkölése, ami talán az egyik legizgalmasabb része a kávéital elkészítésének. Figyelni kell rá, hogy ne legyen nyers, de ne is pörköljük túl, hogy megfelelő állagú legyen, de ugyanakkor ne száradjon ki. Minél frissebb a pörkölés, annál kiválóbb aroma-ízvilág alakul ki majd a csészénkben.
Ha kávénkat szépen megpörköltük, akkor kerülhet sor a darálásra, amely nem kevesebb koncentrációt igényel, mint a pörkölés. Nem mindegy, hogy mikor darálunk, hogy mekkorák a darált kávészemek, hogy valóban „púder” finomságú-e az őrlemény. Itt is igaz, hogy minél frissebb az őrlemény, annál nagyobb élvezetet nyújt majd a kávéital.
A friss, illatos kávészemekből presszót főzünk, amelyet frissen krémesre vert házi tejszínhabbal, belga csokoládé forgáccsal és ropogós házi süteménnyel kínálunk.