Sissi királynénk méltán híres szépségéről, kalandos életútjáról – amelynek legérdekesebb részleteit most egy cikkben foglaltuk össze! Ismerd meg nevének eredetét, szerelmének kialakulását és az életének más érdekes aspektusát Te is!
Wittelsbach Erzsébet – teljes nevén: Wittelsbach Erzsébet Amália Eugénia, becenevén Sissi – Münchenben született 1837. december 24-én a Wittelsbach-házból származó Miksa József bajor herceg és Mária Ludovika Vilma királyi hercegnő harmadik gyermekeként. Ferenc Józseffel 1854. április 24-én kötött házasságot.
Egyes szerzők véleménye szerint neve, melyen mindenki ismeri, az Elisabeth közismert becéző változatának, a Lisinek félreolvasásából ered. Erzsébet családjában előszeretettel használtak becéző neveket: Ludovika hercegnő Mimiként, nővére, Ilona Neneként, öccse, Károly Tivadar Gacklként (Lúd), míg húga, Matild Spatzként (Veréb) is ismert. Számos nyelvben (pl.: francia, spanyol) Sissi változatban is szerepel, ahogyan Magyarországon is nevezzük őt.
Erzsébet bajor hercegnő nyolc gyermek közül a harmadikként született, ráadásul egy foggal a szájában, ami a hagyomány szerint rendkívüli szerencsét jelent. Szülei elsőfokú unokatestvérek voltak. Apja, Miksa József herceg a Wittelsbach-ház szerényebb, nem uralkodói oldalágából származott.
Hét testvéréhez hasonlóan neveltetésében meghatározó volt, hogy apja müncheni palotájában, illetve a családi rezidencián nőtt fel. 1853 augusztusában elkísérte anyját és nővérét, Ilonát Bad Ischlbe abból a célból, hogy anyai nagynénje, Zsófia Friderika főhercegné elképzelései szerint ismételten találkozzanak unokatestvérükkel, Ferenc József osztrák császárral, akit elvileg Ilona házastársául szántak. Az uralkodó – ellentmondva az anyai szándékoknak – a kiszemelt menyasszony helyett Erzsébetet választotta, eljegyzésükre pedig a császár 23. születésnapján került sor.
A legszebb uralkodófeleségként is számon emlegetett Sissi híres volt hiúságáról, sportos és gyakran koplalós életmódjáról – de mindemellett az étel szeretetéről is. Igaz, hogy egy-egy finom falat után gyakran napokig nem evett, kedvenceinek sosem tudott ellen állni: ilyen volt az ibolyafagylalt is, amely talán elsőre érdekesnek hangzik – érdemes kipróbálni!
„Egy maréknyi ibolyavirágot mozsárban szétnyomunk, majd hozzáadunk kevés langyos vizet, és 125 g cukrot. Egy óra alatt megköt a massza, ekkor jégre tesszük.”
Az osztrák cukrászdákban napjainkban is gyakran kínálnak ibolyafagylaltot, -parfét vagy -sörbetet. Természetesen már nem vízzel, hanem tejszínnel készítve, és néhány csepp pezsgővel megbolondítva.
Hozzávalók:
– 1 marék ibolyavirág
– 125 g cukor
– kevés langyos víz